Előző Főoldal Következő

Idézőjel, aposztróf

Ebben a fejezetben a magyar kiosztás használata során gyakran elkövetett hibára szeretnénk felhívni a figyelmet.

A Unicode szabvány (mint ahogyan az a kódtáblában is látható) definiál több különböző idézőjelet és aposztrófot, többek között a magyar tipográfiai szabályoknak megfelelő 99-es kunkorodású alsó és felső idézőjelet, valamint 9-es kunkorodású aposztrófot. Ezek a szimbólumok a billentyűzeten nem szerepelnek, bevitelük csak kerülő megoldással lehetséges. Más nyelvek tipográfiai szabályai gyakran másmilyen kunkorodású idézőjelet vagy aposztrófot követelnek meg, melyeknek szintén létezik Unicode kódjuk.

Az ASCII kódtáblában szerepel egy semleges idézőjel (két függőleges, nem kunkorodó vonal) és egy semleges aposztróf (egy függőleges, nem kunkorodó vonal), melyek teljesen általánosan használhatók. Bizonyos komolyabb szövegszerkesztők ezeket automatikusan átalakíthatják az igazi, tipográfiailag is korrekt változattá, erre igényes dokumentum készítésekor illik odafigyelni. Ugyanakkor mindennapos használat során ez az általános idézőjel és aposztróf is nyugodt szívvel alkalmazható. Ezek a magyar billentyűzeten a Shift+1 és Shift+2 gombokon érhetők el.

Az előző fejezetben a halott billentyűk kapcsán megismert (beállítástól függően esetleg a Shift lenyomását is igénylő) AltGr+7 és AltGr+9 nem aposztróf karakterek, csakúgy, mint ahogyan az AltGr+Ö pedig nem idézőjel. Ezek önálló ékezetek, melyekre szöveg gépelésekor kizárt, hogy szükségünk volna (bár a visszafelé dőlő ékezetet bizonyos szkriptnyelvek (pl. bash, perl) használják). Ezen billentyűk bármelyikének használata aposztróf vagy idézőjel gyanánt tehát hiba. Az eredményül kapott karakter ugyanis csak hasonlít egy aposztrófra vagy idézőjelre, de másképpen néz ki, általában sokkal szélesebb, és ennél fogva lényegesen csúnyábban jelenik meg, továbbá mivel a jelentése is más, megzavarhatja bizonyos szoftverek (például szövegelemzők, helyesírás-ellenőrzők stb.) munkáját.


Előző Főoldal Következő